Mikulás
Ádám 2006.01.13. 21:08
Ugyan tööb, mint egy hónapja járt nálunk az öreg, ennek ellenére most közlöm ezt a cikket, mert állítólag jó. Az eset az SJPG-ben történt...
Hohohohóóóó!
Mint tapasztaltuk, az ajándékozás hagyománya 1700 éve töretlen sikernek örvend. Mindenki lelkesen tisztogatta, tisztogatja a cipőjét – ha máskor még véletlenül sem – legalább december ötödikén, hogy másnap reggel 10 perc alatt annyi csokit ehessen meg, mint máskor másfél hét alatt. Ha minden igaz, a jó gyerekek csokit vagy gyümölcsöt, a rosszak virgácsot (a lengyeleknél szenet vagy krumplit) kapnak. Legalábbis a hagyomány szerint. De nézzük, honnan ered pontosan a Télapó legendája:
Szent Miklós, (Született: Kr.u. 245-ben, Patarában) Myra (Törökország) püspöke, a legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. A legenda szerint Miklós az ablakba tett ajándékával megmentette a lányok becsületét. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek szépen kitisztított (!) cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében. Bár a Mikulás ünneplése elsősorban a polgárság körében terjedt el, azért ajándékozásnak a magyar parasztság körében is voltak hagyományai. A pogány babonákat, a népi játékokat némileg átmentve, a diákok aprószentek napi püspökválasztásának szokásaival ötvözve alakult ki a hazai ún. Mikulás-járás, főleg a Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly mentén. E rituálé szerint láncos, álarcos, olykor szalmába burkolt Mikulás és a kíséretében lévő ördög ijesztgette az utcán a kisgyermekeket, fiatalokat. Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban szintén december hatodikán érkezik a Mikulás. Csak éppen nem szánon, hanem csónakon, Spanyolországból. A parton fehér lóra száll, és úgy járja az utcákat. Szolgáját Swarte Pietnek hívják. A kéményen ereszkednek le, és a gyerekek cipőjébe teszik az ajándékot.
A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön, Korvatunturin, azaz Fülhegyen lakik. (A nyúlfülre emlékeztető kopár hegy tulajdonképpen a Mikulás füle, aki azt hallgatja, jól viselkednek-e a gyermekek.) Csapatnyi manó segíti munkáját és rénszarvas-szánon közlekedik.
Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 50-s években terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, pocakos és mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Állítólag a Coca-Cola cég kezdeményezésére lett a Mikulás lila színű püspöki ruhája helyett piros színű. A cég szerint a piros “jobban eladható szín”, mint a lila. A Mikulás már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, Miklós püspökre.
Az iskolánkban is kialakulóban van az, amit a kisebbek valószínűleg szokásnak látnak, pedig nem az: a tizenegyedikesek “csinálják a Mikulást”. Az idei alkalmat kedvességnek szántuk, lelkesedésből vágtunk bele, de pont ott ütköztünk ellenállásba, ahol a legkevésbé számítottunk rá. De inkább a történet: az első osztály, ahová mentünk, a 11/b volt. A megbeszélés szerint kb. 2-3 perc különbséggel érkezett meg a rossz, majd a jó Mikulás. Bementem az osztályba. Teltek a percek, már szinte az egész osztály kapott valami antimikulásosat, de a jó Mikulás és a krampusz nem volt sehol. Pár perc múlva bejöttek és szétosztották a szaloncukrot. Utána mondtam nekik, hogy jöhetnek hamarabb, mert nem végzünk időben. Ők erre mondták, hogy akartak jönni, de Kócza tanárnő becibálta őket a tanáriba és… És nem is kellett befejezniük a történetet, mert Kócza tanárnő odajött a triónkhoz, és nem éppen adventi hangulatban ránk förmedt, hogy “Be ne merészeljenek menni így a nyílt napra!” Ezek után természetesen még a szülők szeme elé sem merészeltünk kerülni, nemhogy még ajándékot adni nekik.
A mai napig nem értem, hogy iskolánk miért szégyelli a szülők elől azt, a hagyományt, amit tőlük tanultunk.
Az ezek után kettétört hangulatban lezajlott mikulásozásnak azért voltak konklúziói. Többek között nem minden osztály fogadta a Mikulás bácsit úgy, ahogy arra számítottunk, de nézzük, hogy látta a Télapó az osztályokat és az osztályok a Télapót.
Minden osztályban megkértem egy-két embert, hogy írjon egy nagyjából három mondatos kritikát az alkalomról. A vélemények, aláírások szó szerint szerepelnek, a hibákat szándékosan hagytam benne.
|
Mikulás |
Az osztályok kritikái |
7/a |
A 7/a azon kevés osztály közé tartozott, ahol a Mikulás bácsi irányába némi tiszteletet lehetett észrevenni – az első tíz másodpercben. De legalábbis rémület ült ki egy-két arcra, amikor nem a csoki jött, hanem az elvileg az ajándékért végrehajtandó minimális gesztusok hiányára hívtuk fel a figyelmet. Szerencsére volt az osztálynak egy olyan tagja, aki az egész alkalmat tönkrevágta, amikor hátulról megpróbálta a Mikulás szakállát lerántani. Lehet, hogy alanyuk még ezen a szinten van, vagy ezzel csak meg akart győződni arról, hogy tényleg nincs-e Mikulás (pláne, hogy van), vagy ezzel akarta bebizonyítani, hogy ő már nagyfiú. |
Amikor Kardon tanár úr ép tömte sok okossággal a fejünk, valaki kopog. Benyit a Mikulás. Amikor ép befejezte a cipő vizsgálodást, belép a másik Mikulás is. Nekünk hiszékeny gyerekeknek azt próbálják bemesélni hogy egy mikulás van a világon, de én kettővel találkoztam. Hogy történhetett ez? Talán üzem zavar történhetett? A Mikulás mindig hozni szokott mandarint hogy legalább ezen a napon együnk valami gyümölcsöt. A műszakáll is nagyon hiteltelen volt. Miért nem Koczó tanár úr lett a Mikulás? Sokkal hitelesebb lett volna.
Fulmer Fanni |
7/b |
A két hetedik furcsa. Tőlük várná az ember a legnagyobb lelkesedést, de ők voltak a legellenállóbbak. Úgy látszik, kevés üzletben lehetett virgácsot kapni az elmúlt néhány évben.
Péterünk kritikájához annyi magyarázatot fűznék, hogy ő volt az, aki, amikor a Télapó megjelent az ajtóban, egy dinamikus legyintéssel és menzás undorral az arcán elfordult az ajtótól. |
Cuki volt, hogy piásüveggel jött be a terembe. De sajnos hamar elment, mert jött a Krampuszos Mikulás! Szakáll!
Sipos Petra
Nekem tetszett.
Mert jó volt.
Idegrohamom volt abba a pillanatban.
Országh Péter |
8/a |
A nyolcadikban voltak, akik a jóságos, mosolygós Mikulásban a pedofilt látták meg. De hát a mai fiatalok, úgy tűnik, a törvénykönyvet jobban ismerik, mint a hagyományokat. Legalábbis a kiscipők csillogásában nem láttam az izgatott várakozást. Nem baj, a Nyúlnak megmondom, hogy cipőtisztító gépet hozzon mindenkinek. |
A bőség zavara
Nem várt meglepetésként az 5. órában, amikor már teljesen lemondtunk a csoki evés lehetőségéről, megérkezett ő. Mikulás ruhában volt ugyan, de rájöttünk, hogy csak a cipőink állapotát vizsgálja. Persze erre előbb is gondolhattunk volna, mert még a bajsza is félrelógott. Szerencsére az igazi Mikulás és krampusza megmentette a helyzetet szaloncukor osztással. Ugyanis már éppen kezdtünk fellázadni az első zsák nélküli mikulás ellen. Így a mikulások és a krampusz sikeresen túlélték a velünk való találkozást, mi pedig folytathattuk a megkezdett földrajz órát.
Viola Barbara |
8/b |
A Mikulásnak igen erősen megfordult a fejében az, hogy nem fog azért túlórázni, mert a tanár szerint dolgozat közben nem kaphatnak szaloncukrot a gyerekek. Erre a kiküldésre legszívesebben a no comment megjegyzést írtam volna, de ennél talán többet is érdemelt.
Az osztály becsületét a Klim tanárnő által levezényelt Ein, zwei, drei, vier, Drakula című kiváló sláger mentette meg. Ez volt az egyetlen osztály, amely énekelt, de nem a Hull a pelyhest. Ez dicséretes. |
A második órában történelem dolgozatot írtunk, ennek következtében Kis Kornélia tanárnő kiküldte a Mikulást, aki volt olyan kedves és megint bejött hozzánk Németórára, amit utólag nagyon köszönünk neki, mert elhúzta az egyébként igen izgalmas órát. A legjobb a krampusz boxer alsója volt (amit a Mikulástól vett kölcsön), nagyon egyedi darab. Egészet egybevéve nagyon jó volt, bár a két Télapó kicsit illúzióromboló.
Haffner Jozefa, Kovács Csilla |
9/a |
Voltak némi fenntartásaim azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen kritikát kapok a (talán) legreakcióképtelenebb osztálytól. Mert, hogy az osztály még azt is letagadta, hogy ismeri a Boci boci tarka című nevezetes költeményt. Azért nem volt egységes az ellenállás, mert volt olyan, aki verset szeretett volna mondani, de gyakorlatilag egy másodperc alatt lebeszélte erről az osztály.
Végül happy end lett, mert egy privát Boci bocit kapott a Mikulás, de ez a Krampuszig már nem hallatszódott el. De legalább volt!
A vélemények között vannak érdekesek, a Hohohó-nál Gyulánk még valószínűleg az óra hatása alatt állt/feküdt. Viszont azt, hogy ki dobott ki és milyen szaloncukrot, nem tudom. A piros szín egy ideig maradni fog, sorry, mivel a Mikulás bácsi évente egy napot melózik, elég ritkán kopik el a gúnyája. A szakállon dolgozunk… |
Ne legyen piros ruhában, mert a piros már kiment a divatból. A fehér szakál már túl öreges. Kéményen kellene bejönnie, de lehet, hogy a kémény már túl szűk. A rénszarvasok is jöhettek volna. Nem volt kék a szeme, hanem barna.
Fejes Kriszta
- Vattából volt a szakálla, és nem volt elég dagi.
Demeter Zsuzsi
- Lyukas volt a gatyája. Nem voltak rénszarvasai.
Ellenbacher Barbi
- Nem lehetett az ölébe ülni J
Székely Saci
Kárpáti Bori
Bálint Rolan
Balla Ági
- Nem kellett volna kidobni a szaloncukrot.
Kis Kornélia tanárnő
Pusztai Robi
- Piros szín kiment a divalból. Túl vékony volt.
Botlik Judit
- Fekete volt a haja, nem ősz. Nem kopogott, és nem volt mély a hangja.
Kárpáti Bori
- Nem mondta azt, hogy: Hohohóóóó.
Dömötör Gyula |
9/b |
Akartunk, de egy kis logisztikai hiba szokott minden évben csúszni a dologba. Lappföldön hideg is van, meg gyorsan is párolog konyak –legalábbis a Mikulás szerint – ezért kell az utolsó pillanatban mindig valami olcsó zselével, kókusszal, marcipánnal tölteni a csokit. |
9 től felfele konyakos megget kell osztogatni nem szaloncukrot.
Vincze András |
10/a |
Rímes kritika! Gyönyörű. Csak logikailag van benne egy kis kavar, ugyanis a nem dalolás előbb, volt, mint a szaloncukor mennyiségének kevésnek találása. |
Fantasztikus volt hogy bejött, mivel töriből éppen feleltem, így Halász tanárúr elnézőbb volt velem. A szaloncukor mennyiségét az osztály kevésnek találta, ezért a mikulás énekeket nem dalolta.
Wilk Tímea |
10/b |
Az első osztály, aki nem ijedt meg a Mikulástól. Gáborka még egy dallal is megörvendeztette az öreget, ami egy kiváló produkció volt. Nekem átjött. |
Aranyos volt a Mikulás, mert megdícsért a szép énekemért. Egyébként meg átvert, mert nem is az igazi Mikulás volt az első aki bejött. A második Mikulás meg nem ajándékozott meg jobban, mint a többieket, mert nem halotta a szép énekemet. Utálom a Mikulást!
Gáborka |
11/a |
A 11/a-ban sajnos nem mindenki találkozott a keedves, őreg Télapóval, ezért innen kérünk elnézést. Akartunk jönni, de közbeszólt a hatalom. |
11/b |
Pedig nálatok voltunk a leghosszabb ideig. Azért egy szép dalt meghallgattunk volna. Csíky pedig sietett, mert késésben voltunk a már említett okok miatt. |
Kevés időt vett igénybe az előadás
2 db szaloncukrot is kaptunk
Csiki keveset beszélt és túl gyors volt
Várszegi Dániel |
12/a |
Oké-okkkéé!
A freestyle tényleg tetszett!
Egyébként a két tizenkettedik és a tanárok örültek igazán nekünk. A egyetlen diák, akinek feltűnt, hogy zsák nélkül érkeztem a terembe, 12/a-s volt. |
TÖBB BUNYÓT!
TÖBB SZALONCUKROT!
TÖBB KRAMPUSZLÁNYT!
KÖSZI A REPETÁT A FREESTYLÉRT! LEGKÖZELEBB BREAKELÜNK IS!
Simon |
12/b |
Ebben az osztályban is volt egy kísérlet egy dalra, ami szintén meghiúsult, pont, mint a 9/a-ban. Pedig a Mikulás szívesen meghallgatta volna az Áldjad én lelkemet…
A terrorhoz csak annyit, hogy csak azokat kellett terrorizálni, akik ellenálltak… |
Annyira izgatottan vártam a Mikulást, h a kora hajnali töri órán alig fogtam fel a “meglepetést”. Minden ígéret ellenére se ölbe ülés, se szakál cibálás. A totál zavart a Mikulásunk megkettőződése okozta. Ráadásul minden buzgalom ellenére még a második se volt kíváncsi a nótáinkra. Aztán a 2 szaloncukorral lezsírozott, és a minden ábrándjában csalódott, szegény gyereket még írásra is terrorizálják. Bár legalább a krampusz frizkója jó volt.
Porcsalmy Zsuzsa |
Innen szeretném mindenkinek még egyszer megköszönni a kritikákat, igaz, ez egy kicsit simábban ment – nagyjából –, mint a Hull a pelyhes… Újra, megint, és még mindig boldog karácsonyt, újévet mindenkinek és leginkább sikeres felkészülést a következő decemberre. Ha előkaparjuk a nem is olyan távoli múltunkból – a jelenünktől nem is olyan távol eső szellemi színvonalon előadott – népszerű Mikulás verseket, dalokat, mint pl.: Hull a hó, Télapó itt van, Száncsengő, Hipp-hopp, fut a szán, Pattanj pajtás, Suttog a fenyves, stb., akkor a télapónak is biztosan szélesebb mosoly fog az arcára fagyni a hazaúton. Ja és jövőre nyugodtan ki lehet készíteni valami finomságot az öregnek, de szigorúan csak neki, mert a rénszarvasok nem szobatiszták, nemhogy átrepülni velük a fél városon.
|