SAJT RSOK : Minden idk legleprbb osztlykirndulsa |
Minden idk legleprbb osztlykirndulsa
dm 2005.05.18. 16:11
Els nap programja volt egy rvid (5 km) sta Szanticskra. Vagyis eredetileg sta, valsgban a msfl rs utat le kellett nyomnunk 55 perc alatt, mert klnben kimaradtunk volna a kivl ebdbl. Az ebd valami folykony barna ltty, ami lltlag kmnyleves, meg valami darabos barna pp, ami lltlag tarhonya volt. Ezutn kvetkeztek a kzmves foglalkozsok! Bizony! Vgre nthettnk gyertyt s szhettnk! Viszont, ami tanulsgos volt, az a kovcsols volt. Megtudtuk a kovcstl, hogy Abajszolnokra mg lehetleg vilgosban menne vissza s biztos, ami biztos magra zrn az ajtt. A helyi kovcs. A hromrs kzmves foglalkozsok utn elmentnk egy kemenchez, ahol egy nhny tlca tki pompost kapott az osztly (hagyma, szalonna vkony tsztn, megstve). Kzben kezdett lemenegetni a nap. A hazautat egy k kemny brig zssal sikerlt megkoronzni. s ugye a dohos szobban, nett 16 C mirt szradnnak meg jjel a ruhk s a lnyok haja? De, hogy reggel mg egy tzet sem rakhattunk, hogy megszrtsuk a cuccainkat az egsz napos vrosnzsre, az furcsa volt.
A vacsora egy gyes megoldssal a “batyubl” nevet kapta, azaz a szlknek, ill. a neknk kellett gondoskodnunk a megfelel mennyisg lelemrl, ha vacsorzni akartunk. n ltatlanban gy definiltam a batyublt, hogy, amikor mindenki a rohadt szalmis szendvicst a msikra tukmlja. A valsgban szerencsre a legtbben egy zacsk akrmivel jrultak hozz a mennyisgi hinyokban szenved vacsorhoz.
A koeduklt egyttalvst gy sikerlt kikszblni, hogy a fik s a tanr r, miutn visszajttnk Szanticskrl, trngattunk hrom vas emeletes gyat az egyik szobbl egy msik, mg lepukkantabb, mg dohosabb, mg bdsebb, mg koszosabb terembe, ami kiszellzni sem tudott estig. De legalbb volt egy klyha a szobban. Aminek a kmnye el volt tmdve s lyukas volt. Persze ez csak akkor derlt ki, amikor lttuk dlni a fstt a klyhbl a szoba egybknt sem kellemes lgkrbe.
Az jszaka legalbb egy j beszlgetssel indult, s a tanr r megnyugtatott egy pr sztorival, hogy van rosszabb rzs, mint akkor, ott. Pldul, ha sspuskval lvik meg az embert.
|